A következő címkéjű bejegyzések mutatása: írás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: írás. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. június 7., kedd

Álom

. . .

Óriás arcok jelentek meg és fújták szét a sűrű felhőködöt. A fátyol szétoszlott és előtűnt egy lány alakja. Ében trónján ült, hosszú, fehér haja vállára omlott, szintúgy mint a hosszú kék szalag és a kék virágok, melyek haját díszítették. Ruhája, s csodálkozó, hatalmas türkiz szemei teljesen elütöttek a dereka köré csavart sötét farkasbundától, melyet cirógatott.

- Ki vagy te? -mennydörögte egy hang a ködből. Gazdája egy mélykék és zöld pikkelyes, szarvas, ősz szakállú lény volt. Egy ősöreg keleti sárkány. 
- Senki -felelte a lány. - Nem ember és nem is sárkány. Nincs oly hatalmam, mint neked.
- Ki vagy te?! -dörögte ismét.
- Senki... Képzelet. Egy ábránd, egy tűnő fuvallat. Álom. Egy apró remény.
- Hát miért létezel?! -toppantott a bölcs dühösen. - Semmi keresnivalód itt!
Dühös üvöltése visszhangzott a fellegekben. Tajtékozva vette üldözőbe a lányt, Ő mezítláb futott, rohant a semmibe a felhők labirintusán át...

. . .

2011. május 4., szerda

Raptorokat terelő juhász

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

SZIASZTOOOK!

Végre géphez jutottam és ez annyira felemelő ééérzéééés. Hehe, bocsi xD
Napok óta írnék már ide, de az 5-10perces géplátogatások nem igazán elegek erre. Szóval most színezés helyett is sírdogálok nektek, meg öntöm ki a fejemből az ötleteket.

Semmi különös nincs, csak egyre több dolog van a fejemben, amit szeretnék megrajzolni, de nem kezdek neki, mert... Lusta vagyok. Úgy érzem nem menne. Szerintem olyan lenne, mint az előző rajzom. Süt a nap. Lusta vagyok. Alszom. Paci beleült az ölembe. Nem akarok színesceruzázni. Hmmm...
Egy apróság azért sikerült... Nem akarom máshova feltenni, mert hogy is mondjam. Nyálas és már tűrhetetlenül giccses.

Cicatündér, nem saját ötlet:






Szóval mostanság van ihlet csak a kedv ritka hozzá. Ma sikeredett egy régebbi ötletet létrehozni, igaz egyáltalán nem úgy néz ki, mint a fejemben, de ezt már megszoktam :'D Régen használt tűfilccel húztam ki és mivel nem akartam görcsösen, azért nem is rontottam el csak egy helyen. Jó vagyok! 8D
Hátőőő~ A kép Cha'lesh-t és bájos nejét, Baelrosát ábrázolja.
Tessék, itt egy nyers változat:


Ez meg itt egy chibi róluk :3



Az alsó az "élethű" kép, de még gyakoribb az, hogy Baelrosa ostorral csapkodja és kergeti férjecskéjét... Furák a régi karaktereim .__.

Egyébként meg nekiálltam, hogy legyőzzem régi ellenségem...Serakk uram! D:
Serakk uram az utóbbi (kb.) 2évben nem sikerült lerajzolnom sárkány alakban normálisan, szóval most tiszta boldog az Erika, hogy sikerült neki és még ki is tudta színezni, hííí~
De azt majd megmutatom devin, hihi~

Addig is az úrnője, Bőség asszonyság:


Itt csak alul látni, bocsi~


Egyébként régi devim kissé átalakítottam, nekiláttam törölgetni, alakítgatni és minél jobban felhívni a figyelmet arra, hogy én már nem igazán járok fel oda. Khm.

A géphiánynak vannak azért jó következményei is.
Hétvégén filmnézősdit tartottunk családdal. Anyuékkal leültünk náluk és együtt meséztünk.
Szeretem az ilyet, rég is volt az utolsó ilyen alkalom, szóval jó volt megint beülni velük és kikapcsolódni.
Először a Rio nevezetűt néztük meg, ami hmm, kedves volt, néha elmosolyodtam rajta, de egyébként eléggé kiszámítható volt. Aztán jött az Aranyhaj és a nagy gubanc. Hogy az mennyire aranyos, főleg Aranyhaj *w*
Imádtam, szép volt, jó volt, azóta is hosszú hajú, ugrálós képet akarok rajzolni :3
Este már öcsémnél ültem és meglestük a Vasembert. Másnap a kettőt, de az annyira már nem volt szimpi...
Majd nézelődtünk neten és olyanokat találtunk!
Az utolsó egyszarvú, húúú *o* És persze nem lehetett leszedni, mert...nem. Szomorú.
De a Foxi Maxi mese, amit öcsémmel kiskorunkban ronggyá néztünk videón, nah az bezzeg lejött... nosztalgiaaaa :D
Közben pedig öcsémmel nekiláttunk keresztrejtvényezni és rászoktunk. Kell egy kis agytorna úgyis.

Más dolog, hogy minden érettségiző szegény gyermeknek sok szerencsét, de inkább kitartást kívánok a kínzáshoz. Menni fog, hajrá!

Még másabb az a dolog, hogy rájöttem az emberek furcsállják a kedvenc műsoraim és néhány dolgom.
Szeretem a törit, de csak az életvitel részét. Semmi évszám, csak emberek szokásai, ruhái és persze az ételeik.
Tudom, hogy a TVPaprika nem épp az igényes műsorairól híres, de késő este ott van az egyik kedvenc műsorom: Heston Blumenthal zseniális lakomái.
A műsor régi ételekről és azok újraértelmezéséről szól, de nem csak korszakokat vesz górcső alá, hanem különféle témákat is feldolgoz, mint például az Alice Csodaországban, Charlie és a csokigyár és a kedvenc részem a Grimm mesék. Amikor nekilátott egy méter magad mézeskalácsházat csinálni mézeskalácstéglákból, nyalókaoszlopokkal, karamellás teasütis cserepekkel, akkor én meghaltam. Még az ablak és a tetőn leledző moha is ehető volt, bah... komolyan mondom zseniális, lessetek bele, ha tehetitek! :D

A másik kedvenc nemrég ért végét, a LifeNetwork nevezetű adón volt és a címe Jöttünk, ettünk, visszamennénk volt. Ez szorosabban kapcsolódik a törihez, mivel egy orvosi vizsgálatot követően két "főhősünk" fejet ugrik a kiszemelt korba és egy hétig a kor elvárásai szerint élnek és esznek. Nagyon érdekes műsor, főleg annak akit érdekelnek a régiek szokásai.

A szokásokról: tudni illik Erika szereti a természetet. És Erika szereti az olyan helyeket, ahol az ember már múlt idő.
Legkedvesebb helyeim mind olyan épületek, amik elhagyatottak, már picit megkezdte őket az idő és a természet újra átvette az uralmat. Gyönyörűek.
Egyik álmomban is láttam egyet. Buszon ültem, mint sokszor és az ablakon kinézve megláttam. Régi gyárépület, betört ablakok, rozsdás vasoszlopok, lyukas tető és már a növények is benőtték. Igaz kicsit koszos volt a környéke, sok volt a szemét, de akkor eldöntöttem hogy visszajövök és benézek :)
Talán emiatt is bemennék... nagyon érdekelne Csernobil környéke, vagyis a közelinek mondható, még megközelíthető városok-falvak. Biztosan nagyon békés...

Nah, túl sokat beszéltem.
Legyetek jók, menjetek ki a szabadba! Sziasztoook! :D

2011. március 17., csütörtök

Álmokról

Hiszek az álmaimnak.
Sokszor mutatták már meg nekem a jövőt vagy a szomorúságom igazi okát. A legtöbbet szeretem.

Van hogy a gondolataimban jár -talán mert sokat pihen és alszik-, de mostanság az álmaimba is beférkőzött. Amikor benne van az álmomban, mindig emlékszem rá, nehéz elfelejteni. Néha nagy, fekete tollas szárnyait kitárva jön felém, néha szarvak díszítik homlokát, fejét büszkén felszegve menetel mellettem, vezet egy úton.
De mindig, minden egyes álomban hosszú, hátközépig érő haja van. Kicsit kócos, hullámos és talán azt sem bánná ha megpiszkálnám, de álmomban sosem merem. Mindig megyek mellette vagy állok előtte és nem merek megszólalni. Csak pirulok, ő pedig mosolyog.
Csillog a szeme, mosolyog. Átkarol. Homlokon csókol és én meglepődve ejtem ki a tollat a kezemből.
Az álomnak vége, de alszom tovább, álmok nélkül.

Nem tudom mit jelenthet...

2011. január 6., csütörtök

Kimásolva1.

Üdv!

Régi vackok következnek, amiket kimásoltam mindenhonnan, csak hogy egy helyen meglegyenek.
Előre szólok mind régi és amolyan karakterleírásos valamik lennének, amik majd a Character sheetek mellé/alá fognak kerülni (ha valaha elkészülök velük persze >_>).


Leírás Éden sárkányfajairól

<< Kristálysárkány >>

Képviselő: Serakk
Nem: hím
Rang: Esmé úrnő hitvese


Fajtaleírás
-----------
A kristálysárkányok bőre általában fehér vagy nagyon halvány kék, rajta különféle kinövésekkel (ezeket főleg az állkapcsok, járomcsont környékén, vállakon, lábfejeken találjuk meg) . Testvégeken és arcon a bőr fokozatosan besötétedik -a szőrme színének sötétebb árnyalatának felel meg. Talppárnájuk színe szintén a szőr színétől függ.
Testüket hosszú, puha bunda fedi a farokrészen, a testvégeken és ne feledjük hosszú sörényüket és szakálluk.

Szőrzetük fehér, legtöbbször kék vagy lila spiccel, de ez a szivárvány bármely színével jelentkezhet. Fényre a legtöbb ké.pen látható szivárványos csillanás keletkezik.
Karmaik általában a szőrtől elütő színben pompáznak.
De ez a szín a szarvakon is megjelenhet ( lásd: Esmé ).

Szemszínük a szivárvány színei közül kerülnek ki -de leggyakoribb a zöld.
Két pár szarvval rendelkeznek.
Szárnyuk merev, kristályszerű ké.pződmények feszítik ki a bőrlebenyüket. Nem is repülnek, inkább csak siklanak vagy varázslattal tartják magukat fent. Szárnyuk a lapockáktól indul ki és a faroktőnél csatlakozik ismét a sárkány testéhez.
Farkuk bozontos, hosszú szőre közül általában kristályok kandikálnak ki.

Nyugodt, békés teremtmények, akik mások előtt (értsd: családtagjaikon kívüliek) )nem igazán szeretik kimutatni az érzéseiket, így a legtöbb lény sznob, szívtelen és rideg lénynek tartja őket.
Varázserejük az idő manipulálását foglalja magában.

Lakhelyük a világtól elzárt hegyek, barlangok.





<< Szalamander >>

Ké.pviselő: Emno
Nem: hím
Rang: a szalamanderek 5 nagy harcosának egyike



Fajtaleírás
-----------
A szalamanderek fő védjegye testhőmérsékletük, amely 700-1200 Celsius fokig terjed.
Ez a láva hőmérsékletének felel meg
Alkalmazkodtak élőhelyükhöz -a forró magmához-, testük szőrtelen, hajuk durva szálú, bőrük nyálkás hatású és tele van fekete foltokkal.

Bőrszínük testhőmérsékletüktől, testtájéktől, kortól, egészségi állapottól függően változik. Alapra a bőrük narancsos, az arcon, hason, nemi szerveknél és a testvégeken kivilágosodik (sárga-fehér) -kivéve a füleknél.

Sérülés esetén: a seb környéke befeketedik és a sebből láva folyik.
Kihülés -: testük befeketedik
Zavarba jövetel, izgalom: arcuk kivilágosodik (sárga-fehér)
Hajuk fekete vagy sötétbarna, -vörös.

Fülük nagy és széles (a hő leadása miatt), végük érthetetlen okokból fekete.
A szemkörnyék fekete -a könnycsatornáig vagy akár az orrcimpákig is húzódhat, szemük fekete, íriszük fehér, esetleg szürke, ritkábban sárgás.
Arcuk durva, fogaik hegyesek -végük kissé lekerekített.
Általában 3 pár szarvuk van, amelyek lilás vagy barnás árnyalatúak.

A hímek nagyok és robosztus felé.pítésűek, míg a nőstények nyúlánkak és mozgékonyak.
Mindkét nem testmagassága két méter körül mozog, de a nőstények ált. ez alatt maradnak.

A fajta igen agresszív, kedveli a harcokat, az erőszakot, véres játékokat.
Igaz, hogy mindkét nem vonzódik a harcos pályához, de a nőstények harci kedvét elnyomja az anyai ösztön a párzási idő közeledtével/ elteltével. Harcosaik rangját apró fémdíszekkel jelzik (lásd: Emno fülbevalója).
Ké.pesek az alakváltásra -bizonyos határokon belül persze, de mivel hatalmas energiát kell belefektetni, ritkán próbálkoznak vele.

Lakhelyük a földfelszín alatti magma vagy vulkáni kürtők.




<< Szirén >>

Ké.pviselő: Hiisi
Nem: nőstény
Rang: a faj utolsó tagjai közül a legerősebb


Fajtaleírás
-----------
A szirének Éden világában egy apró sárkányfaj, körülbelül akkorák, mint egy nagyobb termetű ló.
Mivel alig él belőlük néhány és Hiisin kívül nem is nagyon találkozunk mással, ezért csak annyit tudhatunk, hogy alapszínük fehér, bundájuk rövid -kivéve a farok és annak elütő színű bojtja.
Szárnyuk nagy. 3 pár szarvval rendelkeznek -ezek ált. barnák. elevenszülők.

Igen törékeny teremtmények, közelharcban esélyük sincs, mágiájuk viszont igen fejlett.
Mágiájuk a hangjuk. Gyönyörű énekükkel ké.pesek lebénítani ellenfelüket.

A tengeren, apró szigeteken, szirteken élnek.



Interjú az Őrzőkkel 



1. Serakk


Lula-chan: Üdvözletem! Elindítjuk sorozatunkat, ahol a nézők az őket leginkább érdeklő kérdésekre kaphatnak választ vendégünkről.
Ma az Éden egyik szereplőjével, Serakk-sama-val beszélgetünk.
Jó estét Uram!
Serakk: *biccent egyet a fejével* Szép estét.
L.: Kérem, mesélne kicsit magáról azoknak, akik esetleg nem ismerik Önt?
S.: Éden földjén születtem, a Kristálysárkányok nemes fajának tagjaként. Felnőtté érve Úrnőnk hitvesének választott és fajtám vezérévé tett.
L.: Oh, ezek szerint Ön házas ember. Szegény fangörlök... *mosolyog*
S.: *bólint*


L.: Azt hiszem ezzel meg is válaszolta a legtöbb hölgyrajongó kérdését. Sokakat érdekelt, hogy Ön a férfiakhoz vonzódik-e? ...
S.: *rezzenéstelen arc* Én csakis Hitvesemért élek. Fajtánk kitagadja, aki másképp gondolja ezt.

L.: Értem. És mit gondol az afféle képekről, amelyek Önt és egyik társát, Emno-t ábrázolják igencsak félreérthetetlen helyzetekben?
S.: Az nem a társam. És mindenféle érintkezést kerülök vele.
L.: Szóval tagadja.

Egy kissé más téma. Egyik hölgyolvasónk írta, hogy imád különféle számítógépes- és konzoljátékokat játszani. Önnel mi a helyzet? Van kedvenc platformja, játéka?
S.: *meglepődik a kérdésen, szétnéz, majd beszélni kezd*
A Nintendo DS... A kedvenc játékom pedig... *kipirul* ... a Pokémon.
L.: Valóban?! D:
S.: Hm... igen. Kedvencem Pikachu. Aranyos *mosoly*
L.: ...

*magához tér a sokkból*
Khm. Most pedig jöjjön egy-két szokványos kérdés.
Arra már válaszolt, hogy mit is szeret. Van valami amit utál? Például a spenótot?
S.: A japán nevem. Nagyon. A spenótot még nem kóstoltam.
L.: A nézőknek elmondanám, hogy Serakk-sama japán neve...
S.: *szúrósan néz*
L.: ...セラクク様 (Szerakuku-sama)
S.: *összerezzen*

L.: Ku-Ku-Ku... Ha már spenót, akkor kíváncsi lennék, hogy Önnek mi a kedvenc étele?
S.: *mély hangon* A szűz lányok... *nagyon szúrósan néz*
L.: *kínos nevetés*

Oh, érkezett egy kérdés egy bizonyos "Lávaláv" álnevű olvasónktól.
Érdekelné, hogy Ön milyen gyakran borotválkozik (mert szerinte nagyon szőrös) és "Erdei démon" kíváncsi, hogy kíván-e valaha megválni szakállától?
S.: Sohasem borotválkozom. A szakállam léte pedig öntől függ Alkotóm (de ha kedves az élete mindig rajzolja az arcomra...)
L.: De akkor hogyan marad mindig friss és sima az arca?
S.: Ezt én kérdezhetném. De hiszem, hogy szőrzetem nem akar tovaterjedni.

L.: Újabb kérdés. "Domina" nevű nézőnk érdeklődne a legvadabb szexuális élményéről.
Ha nem szeretne, nem kell válaszolnia.
S.: (rózsaszín szőrös bilincs...)
L.: Nem értettem, ha kérhetném hangosabban...
S.: Csak régi emlékek. Új kérdést.
L.: Persze, lássuk csak...

Sokan kíváncsiak a kedvenc együttesére és zenei ízlésére. Mesélne nekünk erről?
S.: Ízlésem széleskörű. Kedvelem a Two Steps from Hell-t. Tőlük a kedvencem a karakterzeném, a Moving mountains [link].
Nagy kedvenc még a Bullet for my Valentine. Ne kérdezze miért.

L.: Elérkeztünk az interjúnk végéhez. Utoljára elmondaná nekünk, hogy milyen hangon szeretne megszólalni, ha esetleg magyar ké.pernyőre kerülne? Csak hogy olvasóink el tudják ké.pzelni.
S.: Szeretném, ha Viczián Ottó [link] vállalná el e nemes feladatot. Nagyszerű hangja van, kár, hogy halandónak született.

L.: Köszönjük az interjút.
S.: *feláll székéből, nem túl mélyen meghajol és köddé válik*
L.: Aki szeretne Serakk-sama-ról többet is megtudni, esetleg lenne ötlete, hogy kivel készítsünk legközelebb interjút az írjon egy kommentet és választ kaphat kérdéseire! Köszönjük a figyelmet! *meghajol*

--
2. Emno
 
Lula-chan: Újra üdvözlök mindenkit! "Interjú az Édeniekkel" sorozatunk folytatódik, mai vendégünk a híres-hírhedt tűzisten, Emno. Szia Emno! (:
Emno: Hello~

L.: Kérlek tudnál mesélni kicsit magadról? Csak a rend kedvéért.
E.: A fajtátok által csak a "Tűz isteneinek" nevezett szalamanderek egyik tagja vagyok, aki megbízatása miatt össze-vissza vándorol a világok között. Nehéz munka.
L.: És miért vállaltad el? Kedveled a kalandokat?
E.: Is. És nincs az az Isten, hogy kihagyjak egy alkalmat beszólogatni az egoista, sznob kristálysárkányoknak.

L.: Oh... Gondolom most Serakk-samara célzol.
Ha már szóba került... Mik igazak azokból a pletykákból amik azt állítják, hogy ti ketten...? Több kép is előkerült, amin titeket lehet látni, ahogy csókolóztok és egyebek... *pirul*
E.: Vad buli volt, elismerem, de azért annyira nem lehettem részeg, hogy hozzáérjek Serakkhoz...
L.: Pedig igazán jókiállású "fiatalember".
E.: De szőrös. Én gyűlölök mindent ami szőrős. Szőr... bleh >_<
L.: Valóban? *meglepődik*
E.: Yepp~ Nekem csak sima, borotvált egyedek jönnek be, hehe *vigyorog*

L.: És akkor mi a helyzet Hiisivel?
E.: Híszcica nagyon drága, aranyos teremtés. És nincs is rajta szőr. Élvezet belemarkolni a fenekébe *hatalmas vigyor*
L.: Vagy úgy... Van valami köztetek? Csak mert én úgy tudtam, hogy Llyr a kedvese...
E.: Semmi sincs. Szegény lány elégne a szerelmem tüzében. Én azt nem akarom. Maradjon csak Llyrrel (:
L.: Nem is tudtam, hogy ilyen érzékeny vagy.
E.: Mert nem is...

L.: Most így a szőrről jut eszembe... A haj is annak számít. Ha annyira utálod és teljesen csupasz vagy, akkor miért nem vágatod le a hajad is?
E.: Naaaaa~ A haj szép. A szőr nem. Meg különben is had' én döntsem már el, hogy mit akarok! *majd' felgyújtja a fél stúdiót*
L.: Nyugalom D: Tudom, hogy hiú vagy, nem kell titkolni!
E.: *morog*

*Serakk-sama átsétál a stúdión és Emno pánikba esve kiveszi a csatokat a hajából, a haja a szemébe hullik*

L.: Mi volt ez? ...
E.: Régi fóbia. Egyszer megláttam Serakk-samat fürdés közben. Azóta inkább így, a szemembe lógva hordom a hajam a jelenlétében, hogy még véletlenül se lássam meg a szőrszálait...
Egyszer elég volt a sokkból.
L.: Hidd el tudom miről beszélsz, én alkottam... *hőálló kesztyűben megveregeti Emno vállát*

L.: Kicsit eltértünk a tárgytól, vissza a kérdésekhez. Szóval...
Így belegondolva elég durva dolog, hogy most itt ülsz előttem, minimum 96-os mellbőséggel és te közben férfi vagy. Most hogy is van ez? Ennyire hiú vagy?
E.: Az eredeti testem szerintem undorító. Túl robusztus. A nőstények teste kecses, mozgékony, de mégis izmos. Tökéletes a gyors mozgáshoz, harcokhoz.

L.: És nem zavarnak ezek a hatalmas mellek?
E.: Miért, szerinted nem szépek? *megmarkolja őket és kérdőn néz*
L.: Öhmm... azt nem mondtam. Csak ugye ezek ugrálnak, takarnak, meg ilyenek...
E.: Hidd el, hozzá lehet szokni. Meg ez hozzátartozik a nőstény léthez.
Emellett megadják azt a pluszt, amivel könnyen a halálba lehet kergetni a férfiakat... *röhög*
L.: És nem zavaró, hogy férfi létedre férfiakkal is...?
E.: Ki mondta, hogy voltam már pasival? Amúgy sincs olyan testnyílásom... ;)
L.: *pirul* Oh, értem.

L.: Mindjárt itt az interjú vége. El tudnád mondani, hogy mi a karakterzenéd és miért?
E.: Ha akarják elmondhatom...
L.: *bólint*
E.: Szóval a zeném a Two Steps from Hell-től a Starvation. Menő zene és úgy az első percnél lehet hallani azt a hangorkánt, amilyent én is szeretnék. Kissé érces, különleges. Meg tökéletes a lávából való felbukkanáshoz.
*sóhaj* De jó lenne énekelni... *ábrándozó fej*
L.: Azt sajnos csak Hiisi tud.
E.: Jah, Híszrága hangja nagyon cééép. *sóhaj*

L.: És van valami kívánságod magyar szinkronodat illetően -ha egyszer esetleg odakerülsz?
E.: Még nincs. De nekem különleges hang kell! Durva, de mégis nőies. Vagány legyen!
L.: Majd észben tartjuk :) Nagyon szépen köszönöm az interjút!
E.: Szívesen cica. De lehetne egy utolsó kérésem?
L.: Igen?
E.: RAJZOLJ LE MÉG TÖBBSZÖR BWAHAHAAAAAAAAA! *röhögve átalakul szalamander formájába és eggyé válik a földdel*

L.: Khm. Reméljük tetszett az interjú. Emno várja kérdéseiteket a 06/ *síííííp* -as telefonszámra vagy ide. A viszontlátásra! :D


---
3. Hiisi


Lula-chan: Üdvözletem! "Interjú az Édeniekkel" sorozatunk folytatódik a kedves kis szirénnel, Hiisivel!
Hiisi: Üdvözlet a kedves olvasóknak, szia! =)

L.: Először is kérlek mesélj kicsit magadról, honnan jöttél hozzánk?
H.: Egy aprócska kis szigetről jöttem, az ottani tengerfenéken lakó lények, az Ichtyokentaurok szerint már sok száz éve volt, hogy édeasanyám elfoglalta a szigetet és világra hozott engem. A szirének utolsó fennmaradt tagja vagyok, sajnos fajtánkat levadászták az emberek, mágiánk pedig nem volt elég, hogy győzzünk...

L.: Szomorú történet... Ezért szegődtél el az Őrzők mellé és váltál magad is azzá?
H.: Nem, a Tanács kiválasztott, mivel engem találtak a legalkalmasabbnak a feladatra. Nem tudom miért, hisz erőm meg sem közelíti Serakk úrét vagy Emnoét.

L.: Most hogy szóba kerültek a társaid... Mit gondolsz róluk, kedveled őket?
H.: Igen, nagyon tisztelem mindkettejüket. Igaz, Emno kicsit forrófejú és vérengző, de egyébként nagyon kedves *pirul*
L.: Emno?! Ez igazán meglepő.
H.: Igen... mindig vigyáz rám és van hozzám egy-két jó szava. *aranyosan mosolyog*
L.: Hmm.... És Serakk úr? Róla mi a véleményed?
H.: Tiszteletet parancsoló vezető, jobbat nem is választhatott volna a Tanács erre a feladatra. Emellett hihetetlen, milyen gyengéden bánik a családjával, titkon meglestem, ahogy a kislányával játszik.... *a szája elé teszi a kezét és kuncog*
L.: Igen, Serakknak vannak rejtett tulajdonságai is *mosoly*

L.: Erről jut eszembe... Mennyire viseled jól a belső harcokat és rivalizálásokat? Köztudott ugye, hogy Serakk és Emno nem igazán bírják egymást és állandóak az összetűzések.
H.: Nem mondhatnám, hogy állandóak... Az elején igaz többször is rátámadt Emno Serakk úrra, mivel túl hűvösen reagált egy-egy kérdésre vagy kihívásra, amit az ő fajtája nem visel el egykönnyen, de azóta már lenyugodott kissé. Főleg, mert Serakk úr hatalmas erővel rendelkezik és mindig visszaváltoztatta eredeti formájába!
L.: Meg is érdemlelte! xD És tényleg, mit szóltál Emnohoz, mikor először láttad az igazi alakját?
H.: Ummm... nem igazán tudtam szóhoz jutni... Azok az izmok, a kidolgozott férfi felsőtest és a csodás, hosszú fekete sörénye... *sóhaj*
Nem is értem miért viseli ezt az alakot.
L.: Az előző riportban elmondta kedves, túl hiú :)
H.: De akkor is! Női testben van és mégis a melleimet és a fenekemet nézííííííí~ *pirul*
*Emno az utólsó két mondat alatt Hiisi mögé lopódzott és belecsípett a fenekébe, majd vigyorogva elrohant a stáb legnagyobb megdöbbenésére*
H.:
Erről beszéltem... Q___Q

L.: Nah, próbáljunk visszatérni kedvesem.
Vannak társaid, de hogy állsz a szerelemmel, barátokkal?
H.: Nem sok barátom van, de a legigazabb talán Llyr, az ichtyokentaurok egyik vezetőjének fia. Még pici kölyök voltam, mikor először találkoztam vele, épp bajba került és ha nem mentem ki, talán meg is halt volna. Azóta jóban vagyunk, bár a kiküldetésem óta nem találkozhattunk. Hitvesem pedig még nincs *mosoly*
L.: Ezek szerint Llyr még nem látott így? Mármint emberibb alakban?
H.: Igen, ez így van. Kicsit aggódom is, hogy mit fog szólni hozzá, ha hazatérek, hisz' eddig csak sárkányként énekeltem és játszottam vele.
Az Őrzővé választásom óta pedig biztosan megnőtt ő is, remélem nemsokára találkozhatom vele :)
L.: Bizonyosan, majd megteszek minden tőlem telhetőt ;)

L.: Beszéljünk kicsit a varázserődről. Több, különféle időben írt krónika is megemlít egy vörös démont, aki énekével törölt el hadseregeket a föld színéről. Ugye nem tévedek nagyot, ha rád gyanakszom? ;)
H.: Nem vagyok rá büszke, de meg kellett tennem az egyensúly érdekében....
Mi, Őrzők azért élünk, hogy fenntartsuk a világok, dimenziók és az idősíkok közötti kényes egyensúlyt és ha bárki vagy bármi próbál beleavatkozni, mi ott termünk és megállítjuk. Minél erősebbek és minél többen vannak, annál erősebb Őrzőt küldenek ki a helyszínre.
Én még képes vagyok elbánni egy kisebb hadsereggel, ezért bukkanok fel többször.

L.: És hogyan szokott történni egy ilyen küldetés? A sereg feláll, te ott termesz és rögtön pusztításba kezdesz?
H.: Általában már a megváltoztatandó esemény előtt ott vagyunk a helyszínen és figyelünk, elvegyülünk az emberek között. Előfordul, hogy foglyul ejtenek minket, de akkor is úgy kell viselkednünk, mint egyszerű halandók, hogy ne keltsük fel az ellenség figyelmét.
Ha pedig eljön a pillanat... A kérésemre felébred a szél és az ég sírni kezd, majd velem együtt énekelnek mindketten...
L.: ...és jön a pusztító szélvihar, a hatalmas villámok és elpusztít mindent és mindenkit...
H.: ...de a vihar után felélesztem a természetet egy újabb énekkel... :)
Ha pedig a védencem is velem van, sokkal erősebb a gyógyító varázs és a holtak lelkét is sikerül megnyugtatnunk és átküldenünk az őket megillető helyre.

L.: Értem. A többieket is énekkel hívod elő?
H.: Ha Emnora és Serakk úrra gondolsz, akkor igen.
L.: És ha szabad, még egy kérdés. *suttog* A két legfőbb Őrző... őket is képes vagy megidézni?
H.: *bólint* Ha annyira komoly a helyzet, hogy a világ nagy alakítóit vagy jövendőbeli Őrzőket próbálnak meg megölni, képes vagyok rá, de csak akkor, ha már a társaim is mellettem vannak. Csak együtt vagyunk képesek hívni őket. De ez persze nem szükségszerű, igazán komoly esetben már rögtön Ők jelennek meg.

L.: Most pedig a legutolsó kérdés. Ha választhatnál, milyen karakterzenét kérnél és miért, vagy már megvan a győztes? ;)
H.: Már megtaláltam, a Two Steps from Hell - Enigmatic Soul -ját kérném, ha szabad :)
Nagyon szép, arra emlékeztet, mikor édesanyám sirattam az esőben, szomorú, de szép emlék....
L.: Ohh...
Köszönöm a válaszokat kedves. Esetleg van valami amit szeretnél elmondani vagy tanácsolni a kedves olvasóknak?
H.: Szeretném megköszönni mindenkinek, hogy aranyosnak talál. Köszönöm, köszönöm szépen! -^^- *puszit dob és nevetgél*
Sziasztok! *meghajol és nevetve eltűnik a széllel*


L.: Ennyi volt mára az "Intejú az Édeniekkel", legközelebb is találkozunk. Köszönjük, ha elolvastad, a viszont látásra! :D


Köszönet, ha végigolvastad, de az sem baj, ha nem.
Holnap jönnek a karakterleírások és jellemzések .ha minden igaz.

Mindenkinek szép napot! ^^

2010. december 27., hétfő

Mese, mese, meskete

Üdvözlet~

Eredetileg rajzokat akartam feltenni, de a rokonlátogatás és a sötétség közbeszólt.
Közben leírtam valamit, ami eszembe jutott. Egyszerű, nincs tele szép, romantikus körmondatokkal (csak szóismétlésekkel), de saját magamat elszórakoztattam vele. A kisgyerekeknek talán még tetszene.

Álljon hát itt egy buta kis történet, még illusztráció nélkül :)




Mosolyherceg és Búbánatkisasszony


Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer két királyság, s két kicsi uralkodó, kiket csak Mosolyhercegként és Búbánatkisasszonyként ismert a világ.
Mosolyherceg országa örökös boldogságban élt. 
A herceg rózsás arcán mindig vidám mosoly ült, bármi is történt, és ezt látva országa lakói is boldogan éltek. 
De a szomszéd ország, Búbánatkisasszony országa felett mindig borús fellegek húzódtak, a nép sötétségben és szomorúságban éldegélt. A kis hercegnő örökösen szomorú volt. Sokat sétált egyedül, sírdogálva palotája kertjében és senki és semmi nem volt képes őt jókedvre deríteni.
Egy szép napon Búbánatkisasszony tanácsosa kérésére meghívta országába a szomszéd királyság hercegét. Bármennyire is kerülte az embereket, az illem így kívánta.


Így történt, hogy Mosolyherceg Búbánatkisasszonynál vendégeskedett.


A kisasszony az illem szerint körbevezette országában vendégét, kinek a rossz idő és a szomorú emberek sem vették el jókedvét. A herceg mindenben s mindenkiben megtalálta a jót és mosolyt csalt azok arcára, kikkel csak találkozott. De Búbánatkisasszony még mindig szomorúan nézett maga elé. Nem értette vendégét, aki szüntelenül mosolygott, minden rossz ellenére.


A látogatás végén a hercegnő palotájában költötték el az ebédet. 
Egyszerű, csendes ebéd volt.
Búbánatkisasszony szólni sem mert Mosolyherceg társaságában. Túlzottan félt attól, hogy valamit elront vagy rosszat mond és ezért inkább magába fojtotta. Ettől pedig egyre közelebb került a síráshoz. Végül szegény nem bírta tovább és kirohant szeretett kertjébe, a sűrű rózsabokrok közé.



Mosolyherceg kis keresés után egy fűzfa tövében lelt rá a hercegnőre.
Nem szerette volna megijeszteni. Csendben osont mellé, magához hívva a közeli madarakat, állatokat, hogy együtt vidítsák fel a sírdogáló lányt. Látva, hogy még a madarak vidám csicsergése sem tudja elkergetni a rosszkedvet, a herceg átölelte... a hercegnő pedig zokogva borult a vállára...

Elmesélte mi bántja, mitől fél, de a herceg csak a fejét csóválta és kezeivel mosolyra húzta a száját - ami úgy is maradt. Talán életében először, a hercegnő elmosolyodott!

Könnyes szemmel, nevetve nézett a herceg szemébe és rájött, hogy most találta meg az élet szép oldalát...

Búcsúzáskor a hercegnő köszönetképp megölelte újdonsült barátját, aki ebbe teljesen belepirult.


Mosolyherceg és Búbánatkisasszony ezek után többször is meglátogatták egymást, évek múlva pedig egybekeltek és világraszóló lakodalmat csaptak. 
Még ma is boldogan élnek, ha meg nem haltak~ :)

Vége
---

Köszönöm, ha elolvastad, jó éjszakát =)